< Bibliai kérdés Obádiásból

K: Miért írtak az Obádiás könyvében egy egész könyvet az Edom nemzetre vonatkozó ítéletről?

V: Íme egy lehetséges ok, nyolc részből állva.

1. Az edomiták következetesen úgy döntöttek, hogy Isten népének ellenségei lesznek.

2. Amikor az edomiták ellenségesen viselkedtek izraelit testvéreikkel szemben a 4Mózes 20:14–21-ben, szoros kapcsolatuk miatt újabb esélyt kaptak.

3. Amikor Jeruzsálem elesett, aktívan részt vettek az izraeliták felkutatásában és a babiloniaknak való kiadásában a 11–13. versek, valamint az Ámós 1:11–12 szerint.

4. Edom konkrét bűnei között szerepel a gőg (3–4. versek) és az izraelitákkal szembeni erőszak.

5. Igaz, hogy az edomiták nem voltak olyan gonoszak, mint a kánaániták, és nem okoztak olyan nagy kárt az izraelitáknak, mint az asszírok és a babiloniak.

6. Mindazonáltal ismertek az igaz Istent, és a tudás nagyobb lehetőségeivel nagyobb felelősség is jár.

7. Az edomiták példaként szolgálnak számunkra arra, hogy ne legyünk gőgösek, és ne örüljünk az istenfélő emberek pusztulásának.

8. Az edomiták példázzák, hogy Isten egy nemzetet kollektíven ítél meg.

K: Obádiás könyve csupán a zsidó nacionalizmus kifejeződése volt?

V: Nem. Szinte bármilyen íráshoz ki lehet találni mindenféle emberi indítékot. Az Obádiás könyve Isten üzeneteként jelenik meg, amely Izráel védelméről és Edom elleni ítéletéről szól, és nincs bizonyíték arra, hogy másképp lenne.

K: Melyek az Obádiás könyv főbb pontjai?

V: Az Obádiás könyv három különböző szinten értelmezhető.

1. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy ez csupán Edom pusztulásáról szóló prófécia.

2. Egy mélyebb szinten ez figyelmeztetés mindenkinek a gőg ellen, és az ellen, hogy örüljünk az istenfélő emberek bukásának.

3. Még mélyebb szinten pedig feltárhatjuk egy nép kollektív bűneinek fogalmát, azt, hogy azok hogyan öröklődnek át a kultúrán és a megőrzött történelmen keresztül, és hogy Isten hogyan bünteti meg őket.

K: Mi a könyv vázlatos felépítése az Obád könyvében?

V: Íme egy átfogó vázlat.

1–9 Ézsau gőgje és közelgő pusztulása

10–16 Miért fogja Isten megbüntetni Ézsaut

17–21 Jákób szerepe Ézsau megbüntetésében

K: Obádiás 1-ben mikor íródott az Obádiás könyve?

V: Kevés nyomunk van Obádiás könyvének keletkezési idejére vonatkozóan.

Három fő elmélet létezik:

1. Jorám király uralkodása alatt (Kr. e. 848–841)

2. Aház király uralkodása alatt (Kr. e. 731–715)

3. Röviddel Jeruzsálem bukása után, i. e. 585 körül

K: Az Obádiás 1-ben szereplő Obádiás ugyanaz a személy volt-e, aki az 1 Királyok 18:3–4 szerint 100 prófétát rejtett el?

V: Josephus (A zsidók története, 8. könyv, 13. fejezet, 1–7. szakasz) és a Talmud Sanhedrin 39b tévesen így gondolták. Ha azonban az Obádiás 11. vers a babiloniak által végrehajtott Jeruzsálem elfoglalására utal, akkor az 1 Királyok 18:3–4-ben szereplő Obádiás majdnem 300 évvel korábban élt. Összefoglalva: a Biblián kívül nincs feljegyzésünk erről az Obádiásról.

K: Az Obádiás 1-ben hogyan küldtek követet a nemzetek közé, hogy Edom ellen vonuljon?

V: Ez egy olyan szellem lehetett, amely a nemzeteket harcra buzdította. Ebben az esetben nem határozza meg, hogy Isten angyalai kaptak-e erre parancsot, vagy démonok, akiknek Isten megengedte ezt. De van egy hasonló helyzet a Jelenések 16:12–14-ben, ahol három gonosz szellem, amelyek békákra hasonlítottak, jött ki a sárkány, a fenevad és a hamis próféta szájából, hogy a világ királyait harcra buzdítsák.

K: Miért volt Edom olyan büszke az Obádiás 3-ban?

V: A hatalmasak, a gazdagok és a szépek nem rendelkeznek kizárólagos joggal a gőg bűnére. Az edomiták büszkék voltak (látszólag) bevehetetlen hegyi védelmi rendszerükre. A jó védelem nem rossz dolog, de amikor az ember arra támaszkodik, és elfordul Istentől, az már rossz. Edom azonban ennél többet is tett. Amikor Jeruzsálem elesett, ők maguk is rátámadtak a védtelen izraelitákra (Obádiás 10–11). Néha az emberek úgy érzik, hogy a tisztesség és a kedvesség szabályai már nem vonatkoznak rájuk, amikor büszkék, és azt gondolják, hogy bízhatnak a saját védelmi rendszerükben.

K: Mit tanít nekünk az Obádiás 5 a büntetésről?

V: Isten büntetéseinek különböző fokozatai vannak. Néha, mint például a Haggai 1-ben, csupán arról van szó, hogy kevesebb anyagi jóléted van, mint amennyi egyébként természetesen megilletne. Máskor olyan lehet, mint a tolvajok, akik elvittek mindent, amit csak akartak. Ez azonban egy harmadik, súlyosabb típus, ahol – mint a Joel 1-ben leírt sáskajárás esetében – semmi sem marad majd. De míg a sáskajárás egy nagyon korlátozott területen volt súlyos, ez a pusztítás Edom egészét érintené. Történelmileg Jézus idején már nem maradtak edomiták Edomban. A földet a nabateus arabok vették át. Az eredeti edomiták nyugatra, Júda déli részébe költöztek, és idumeusoknak hívták őket.

K: Az Obádiás 8–9-ben kik voltak Edom bölcsei?

V: Edom arról volt híres, hogy bölcsei voltak. Közülük az egyik nyilvánvalóan Elifáz, a temáni volt, akit a Jób 2:11 említ.

K: Az Obádiás 20-ban szereplő prófécia hamis volt-e, mivel az izraeliták soha nem tértek vissza?

V: Nem. A visszatért száműzöttek, akiket zsidóknak neveztek, valóban birtokába vették a földet. Bár igaz, hogy a visszatért száműzöttek többsége Júda törzséből származott, az Ezsdrás 2:3–63, a Nehémiás 7:6–63 és a Nehémiás 11 azt mutatja, hogy más törzsekből is visszatértek emberek. Ha a Nehémiás 11:7–9 szerint egy csoport benjáminitát választottak ki, hogy Jeruzsálemben éljenek, akkor kellett lennie olyan benjáminitáknak, akik közül válogathattak.

K: Az Obádiás könyvéből melyek a legkorábbi, ma is fennmaradt kéziratok?

V: Az Obádiás-könyv versekből egy példány található a Holt-tengeri tekercsek között (4Q82/4QXIIg), és egy példány a Wadi Murabba’at-i leletek között (MurXII).

A keresztény Biblia-kéziratok, amelyek körülbelül Kr. u. 350-ből származnak, tartalmazzák az Ószövetséget, beleértve az Obádiás könyvét is. Ezek közül kettő a Vaticanus (Kr. u. 325–350) és az Alexandrinus (Kr. u. 450 körül), amelyekben a tizenkét kisebb próféta könyveit Ézsaiás előtt helyezték el. Az Obádiás könyve mind a Vaticanusban, mind az Alexandrinusban teljes egészében szerepel.

A Sinaiticus (Kr. u. 340–350) is tartalmazza Obádiás könyvének teljes szövegét. Ugyanazon az oldalon kezdődik, ahol a Jóel könyve végződik. Ugyanazon az oldalon végződik, ahol a Jónás könyve kezdődik.

Egyetlen nikéai zsinat előtti író sem utalt Obádiás kis könyvére.

Sardis-i Melito (Kr. u. 170–177/180) (burkoltan) említi az „Ószövetséget”, és felsorolja a könyveket. Nem sorolja fel a tizenkét kis prófétát külön-külön, hanem „A Tizenkettőnek” nevezi őket. 4. töredék a Kivonatok könyvéből, 8. kötet, 759. oldal.

Nikaia után (325):

Athanasius of Alexandria (367) (Beleértve, mivel megemlíti a tizenkét prófétát) „Az Ószövetségben tehát huszonkét könyv található; … majd a próféták, akik közül a tizenkettőt egyetlen könyvnek tekintik….” Athanasius Húsvéti levél 39, 4. fejezet, 552. o.

Jeromos (373–420) az Ószövetség könyveiről értekezik. Kifejezetten kitér a Teremtés könyvére, a Kivonulás könyvére, a Levitikusra, a Számok könyvére, a Deuteronómiumra, a Pentateuchra, a Jób könyvére, Nave [Józsué] fiára, a Bírók könyvére, a Rút könyvére, a Sámuel könyvére, a Királyok könyveire (2 könyv), a tizenkét prófétára, Hóseásra, Jóelre, Ámósra, Obádiásra, Jónásra, Mika, Nahum, Habakuk, Zefánia, Haggai, Zakariás, Malakiás, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Eszter, Ezsdrás, Nehémiás. 53. levél, 7–8. fejezet, 99–101. o.

K: Obádiás könyvében milyen fordítási eltérések vannak a héber és a görög Septuaginta között?

V: Az Obádiás könyve a héber maszorétikus szövegben 21 verset és körülbelül 272 szót tartalmaz. Az Obádiás könyvének görög Septuaginta-fordítása körülbelül 460 szóból áll. Íme néhány fordítási eltérés, az első a héber, a második a görög szövegből.

Obad 1 „küldötetet küldenek” vs. „üzenetet küldött”

Obád 1: „a nemzetek között” vs. „a nemzetekhez”

Obád 2: „megvetett” vs. „megszégyenített”

Obád 3 „megtévesztett titeket” vs. „felvidított titeket”

Obad 6 „a rejtett dolgokat felkutatják” vs. „a rejtett dolgokat felfedezték”

Obád 7 „A szövetségedben lévő összes ember elűzött téged a határra. Azok, akik békében éltek veled, megtévesztettek téged, és győzedelmeskedtek feletted. Csapdát állítanak neked a kenyereddel; nincs értelem benne.” vs. „Elküldtek téged a határaidra: a szövetségedben álló emberek mind ellenálltak neked; szövetségeseid győzedelmeskedtek feletted, csapdákat állítottak neked; nincs értelem bennük.”

Obad 8 „Hát nem fogok-e azon a napon” vs. „Azon a napon”

Obad 9: „hatalmasok” kontra „harcosok”

Obad 9 „mészárlás által” kontra „Ézsau hegyéről”

Obad 10 „a...” szemben „mert”

Obád 12 „kinagyítottad a szádat” (kifejezés a dicsekvésre) vs. „dicsekedett”

Obád 16 „folyamatosan iszol” vs. „bort iszol”

Obád 16 „inni fognak és lenyelni” kontra „inni fognak és elbukni”

Obád 17 „De akik megmenekültek, a Sion-hegyen lesznek, és az szent lesz.” vs. „De a Sion-hegyen lesz megváltás, és ott lesz szentély”

Obad 17 „birtokolni fogják saját birtokaikat” vs. „örökségül fogják venni azokat, akik örökségül vették őket.”

Obád 18 „szalma” vs. „tarló”

Obád 18 „nem marad túlélő” vs. „nem marad gabonamező”

Obád 19 „és birtokolni fogják Efraim mezőit és Samária mezőit; és Benjámin [birtokolni fogja] Gileádot.” vs. „és örökségül kapják Efraim hegyét, Samária síkságát, Benjáminot és Gileád földjét.”

Obád 20 „e sereg száműzöttjei” vs. „fogság”

Obád 20 „száműzöttek” vs. „foglyok”

Obád 20 „Séfarád” vs. „Efrata” (Efrata a Mózes első könyve 35:19; 48:7 szerint a júdeai Betlehem korai neve volt.)

Obád 21 „Megszabadítók/Megváltók” kontra „A menekültek”

Obád 21 „bíró” kontra „bosszút állni”

A héber fordítás Jay P. Green Literal Translation című művéből származik. A Septuaginta-fordítás Sir Lancelot C.L. Brenton The Septuagint: Greek and English című fordításából származik.

Ha másképp nem jelezzük, a Szentírási idézetek a The Holy Bible, Berean Standard Bible (BSB) című kiadásból származnak, amely a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető: https://berean.bible