< Bibliai kérdés Nahumról

K: Mi a Nahum könyvének vázlata?

V: Íme egy vázlat.

1. Ninive bírája

2 Ninive ítélete: Isten le tudja győzni a gőgöt

3 Ninive költői igazságszolgáltatása

K: Nahum 1:1-ben ki az a Nahum?

V: Nahumról semmit sem tudunk, csak annyit, hogy elkósi volt.

K: A Nah 1:1-ben mikor íródott a Nahum könyve?

V: A Nahum 3:8-ban említésre kerül, hogy Théba (más néven No) már elpusztult. Mivel Théba i. e. 663-ban pusztult el, és i. e. 654-ben épült újjá, a Nahum könyve nagy valószínűséggel e két dátum között íródott. Tájékoztatásképpen: Ninive-t Kr. e. 612/611 augusztusában pusztították el. Ezt a dátumot a babiloni krónikából számították ki, amely szerint Ninive Nabopolassar uralkodásának 14. évében esett el.

A Kr. e. 663 és 654 közötti keltezés mellett szólnak továbbá a Ninive-ről szóló leírások a Nahum 1:13,15; 2:1,3-ban szereplő leírások nem egyeznek Ninive későbbi hanyatlásával, amely Aszurbanipal fiai, Aszur-etil-ilani (Kr. e. 626–623) és Sin-sár-iszkun (Kr. e. 623–612) uralkodása alatt következett be. Ráadásul elvárható lenne, hogy Nahum megemlítse Ninive hódítóit: a médeket és a babiloniakat, de ezt nem teszi. A médek csak Kr. e. 645-ben váltak független nemzetté, az Új-Babiloni Birodalom pedig csak Kr. e. 626-ban jött létre.

K: A Nahum 1:1-ben hol volt Elkosh, Nahum falva?

V: Maga a Nahum könyve nem ad támpontot arra, hogy Nahum hol élt, csupán annyit tudunk, hogy elkoszi volt. Tehát Nahum:

a) a fogságba hurcolt izraeliták között élt,

b) az Izraelben maradt izraeliták között élt, vagy

c) a déli Júda királyságban élt?

Bár nincs egyhangú egyetértés, sok kutatás foglalkozott ezzel a kérdéssel. Számos vélemény létezik Elkosh helyéről.

Ninive-től 45 km-re északkeletre: A mai iraki Alqush (Al-Qush/Al Qosh/Elkosh) nevű keresztény faluban található Nahum sírja, amely egy egyszerű, vakolt sírkamra. Alqush a Tigris folyó keleti partján, Ninive-től északra és Khorsabadtól északnyugatra fekszik. Miért élt volna egy izraelita Ninive közelében? A válasz az, hogy Nahum azután élt, hogy az asszírok i. e. 722-ben deportálták az izraelitákat, mivel Nahum megemlíti a Felső-Egyiptomban fekvő Thébai város pusztulásának múltbeli eseményét (i. e. 663). A 16. századi zsidó írók is megerősítették, hogy Elkosh itt volt.

Ezen felül az asszír feljegyzések is említik Al-Qusht. (már nem működő) http://alqush.com/_wsn/page5.html szerint: „Valóban, Alqush legkorábbi említése Sinhareeb [Sennacherib] korszakában, i. e. 750-ben [sic] jelenik meg, amint azt a Moszulban, a Tel Qwenjeq-en (Qwenjeq-dombon) felfedezett, Sinhareeb palotájában található falfestmény is bizonyítja. E falfestmény mögött a következő mondat van bevésve: »Ezt a sziklát Alqush hegyéről hozták ide«; továbbá Alqush területén számos helyszín még mindig tisztán asszír neveket visel, például a Sainna negyed (ami a Hold negyedét jelenti) és Bee Siinnat, amely egy sík terület Alqush-tól délre. Alqushtól nyugatra, körülbelül három kilométerre található a jól ismert Shayro Meliktha-rom, amelyet az iraki romtérképen asszír templomként jelölnek, és amelyen Sinharib képe látható, amint íjával nyílra céloz.

Alqush kőházai a hegy lejtőin egészen a fennsík csúcsáig terjednek. Díszítésük hasonló a Ninive-fennsík összes többi asszír településéhez… Al-Qush részletes történetét lásd a http://alqush.com oldalon.

Észak-Galilea, Ráma közelében: Eusebius Caesareai (virágzott Kr. u. 325-ben) úgy vélte, hogy Ráma közelében volt. Jeromos Nahumról szóló kommentárjának (Kr. u. 392-ben írt) elején ez áll: „Elkosh Galileában feküdt, mivel a mai napig létezik egy Elcesi (vagy Elcesei/Hilkesei/Helkesaei/Elkoseh) nevű falu Észak-Galileában, amely valóban nagyon kicsi, és romjaiban alig találhatók ősi épületek nyomai, de a zsidók körében jól ismert, és a vezetőm is rámutatott rá.” Lehet, hogy a mai el-Kauzah-ra utalt. Amikor azonban a farizeusok a János 7:52-ben azt mondták: „Nézzétek meg, és látni fogjátok, hogy Galileából nem származik próféta”, akkor nyilván nem tudtak arról a hagyományról, hogy Nahum Galileából származott volna.

Egyes spekulációk szerint Kapernaum jelenthetné „Nahum falvát” (kepar/kephar Nahum). Ez a nézet kizárólag nyelvi hasonlóságon alapul, mivel nem ismerem olyan korai keresztény vagy zsidó írót, aki bármiféle kapcsolatot tett volna Kapernaum és Nahum próféta között.

Példaként említhető egy olyan névhasonlóság, amelynek nincs valódi összefüggése: volt egy Qaush nevű edomi bálvány, és voltak olyan edomi királyok, akiket erről a bálványról neveztek el; nyelvészeti szempontból ez Elkosh-t Izrael déli részére vagy Jordániába helyezhetné. Volt egy Kosh nevű asszír bálvány is, amely nyelvészeti szempontból Elkosh-t Asszíriába helyezhetné. Tehát a nyelvészeti bizonyítékok számos elméletet alátámaszthatnak.

Arra sincs példa, hogy egy várost próféta után neveztek volna el azért, mert az volt a születési helye; így ha ez az elmélet igaz lenne, Nahum egyedülálló lenne.

Dél-Júda, Jeruzsálemtől 58 kilométerre délnyugatra, a Simeonita területen. Lehet, hogy Dél-Judeában is található, akár Beth-Gabre, akár a mai Beit-Jibrin közelében, Jeruzsálem és Gáza között.

Begabar közelében: Pseudo-Epiphanius (kb. 315–403) De Vitis Prophetarum című műve szerint Nahum „Elkeseiből, a Jordánon túlról, Begabor felé jött, és a Simeon törzsből származott”. Nestle kimutatta, hogy a „Jordánon túl” kifejezés valószínűleg utólagos kiegészítés, és hogy a Begabor helyett Betogabrát kell olvasni, ami a mai Beit Jibrin Dél-Palesztinában. http://bible-history.com/isbe/E/ELKOSHITE/ „Pseudo-Epiphanius a helyet Szíriában, Begabar közelében, a mai Beit Jibrinben helyezi el” – áll az Anchor Bible Dictionary 2. kötetének 476. oldalán. Így ez a nézet lényegében megegyezik az előzővel.

Mindazonáltal vegyük észre, hogy az Elkosh iránti érdeklődés teljes egészében Nahum prófétának köszönhető, és ebből tanulságot is levonhatunk. Keresztény életutadon a dicsőséged pusztán abból fakad, hogy honnan származol, vagy – akárcsak Nahum – dicsőséget hozol arra a helyre, ahonnan származol?

K: Miért az a Nahum 1:2-ben az első dolog, ami Nahum szájából elhangzik, hogy Isten féltékeny?

V: Ez Isten egy nagyon fontos tulajdonsága, amelyet eddig figyelmen kívül hagytak. A Zefánia 1:18 és 3:8, amelyek nagyjából ugyanabban az időben íródtak, szintén megemlítik, hogy Isten féltékeny.

K: Nahum 1:2-ben hogyan lehet, hogy egy szerető Isten haragszik?

V: Bár ez ellentmondhat annak a „szeretet = Isten” nézetnek, amelyet sokan tévesen vallanak, ez nem áll ellentétben a Biblia Istenével. A Róma 11:22 azt mondja, hogy vegyük figyelembe Isten jóságát és szigorát egyaránt.

K: A Nahum 1:2-ben hogyan lehet Isten féltékeny, bosszúálló és haraggal teli, amikor az Ézsaiás 27:4 (KJV) azt mondja, hogy Istenben nincs harag?

V: Néha egy jó szülő gyengéd, néha pedig megharagszik, különösen akkor, ha valaki a gyermekeit támadja. De ez nem jelenti azt, hogy a szülő ellentmondásos lenne. Istenben egyaránt megvan a nagy szeretet és a nagy harag. A Rómaiakhoz írt levél 11:22a azt mondja: „Vegyétek tehát figyelembe Isten jóságát és szigorát.” Isten nagy haraggal viseltetik a bűn iránt, de nagy szeretettel is a gyermekei iránt.

A Biblia olvasásakor sokszor nem csupán az adott verset kell figyelembe venni, hanem a fejezetben azt megelőző és követő verseket is. Ebben az esetben az Ézsaiás 27:1 azt mondja, hogy az Úr „felveszi éles, nagy és hatalmas kardját”, az Ézsaiás 27:8 pedig azt, hogy „heves széllel” távolította el őt.

Kissé meglepne, ha azt gondolnátok, hogy csupán ez a két vers mutatja be azt, amit úgy nevezhetnénk, hogy „egyensúly” Isten szeretete és haragja között. Valójában ez a két fogalom nagyon gyakori az egész Szentírásban, és a Biblia számos könyve bemutatja mindkét oldalt.

Íme néhány vers, amely Isten szerető, gyengéd oldalát mutatja be: Mózes első könyve 21:17–21; Mózes második könyve 14:29–31; Mózes ötödik könyve 2:7; Zsoltárok 91:1–4; Ézsaiás 57:18–19; Jeremiás 29:11–15; Siralmak 3:31–33; Ezékiel 20:44; Zefánia 3:17; Máté 23:37; Márk 10:45; Lukács 15:22–24; János 10:11; Róma 11:23; 2 Korinthus 1:3–9; Galata 4:6–7; Efézus 2:5–6; Filippi 2:1; 1 Thesszalonikiak 5:10; 1 Timóteus 1:12–14; Zsidók 4:15–16; Jakab 2:13; 1 Péter 2:23–25; 2 Péter 1:3; 1 János 4:8–10; Jelenések 21:4

Íme néhány vers, amely Isten haragos, dühös oldalát mutatja be: Mózes első könyve 19:1–29; Mózes második könyve 14:26–28; Mózes ötödik könyve 32:22–25; Zsoltárok 76:7; Ézsaiás 57:17, 20–21; Jeremiás 6:19; Siralmak 2:17; Ezékiel 8:18; Habakuk 3:5–15; Nahum 1:6; Máté 23:33; Márk 11:14,21; Lukács 10:13–15; János 8:24; Rómaiak 11:21; 1 Korinthusbeliek 10:8; Galátusbeliek 1:9; Efézusbeliek 2:3b; Filippi 3:19; 1. Thesszaloniki 5:3; 2. Thesszaloniki 1:6,8-9; Zsidók 3:17; Jakab 5:1-3; 1. Péter 3:20; 2. Péter 2:13; Júdás 6-7; Jelenések 2:22-23

Itt van egy harmadik pont, amelyet talán paradoxnak találhat: néha Isten kinyilatkoztatott akarata, cselekedetei és az emberek iránti érzései megváltozhatnak, ha azok akarata és cselekedetei megváltoznak. Mózes 1. könyve 20:3-7; Mózes 5. könyve 28:1-14 vs. 28:15-68; Ezékiel 33:12-20; Jónás 3.

„Ki olyan Isten, mint Te, aki megbocsátja a gonoszságot, és elnézi örökségének maradékának vétkeit – aki nem tartja meg haragját örökké, mert örömét leli a szerető hűségben? Újra megkönyörül rajtunk; eltörli gonoszságainkat. Minden bűnünket a tenger mélyébe veted.” Miká 7:18–19

Egyébként ezt kétoldalú „egyensúlynak” nevezni kissé leegyszerűsítő. Pontosabban egy „háromlábú szék”ről van szó, amelynek harmadik lába Isten szentsége.

K: A Nahum 1:3-ban és a Róma 2:6-ban, mivel Isten semmiképpen sem hagyja büntetlenül a bűnöst, miért bocsát meg Isten?

V: Akármi is az oka, örülök, hogy Isten megbocsát. Az Ezékiel 18 és a 2. Péter 3:8-9 azt mutatja, hogy bár Isten elpusztítja a gonoszokat, nem örül a gonoszok halálának. Inkább abban örül, ha azok elfordulnak gonoszságuktól és élnek.

K: Miért fedd meg Isten a tengert a Nah 1:4-ben?

V: Isten képes megmozgatni a hullámokat, ahogyan azt tette, amikor Mózes és az izraeliták átkeltek a Vörös-tengeren. Ez arra is utalhat, hogy Isten kiszárítja a tengert. Akárhogy is legyen, Isten megmozgatja az eget és a földet, hogy véghezvigye akaratát.

K: A Nahum 1:5–6-ban mikor fog bekövetkezni ez a pusztítás?

V: Ez az a pusztítás, amelyre a Jelenések könyve utal. A Zefánia könyvéhez hasonlóan a Nahum könyve is azzal kezdődik, hogy utal a nagy nyomorúság idején bekövetkező nagy pusztításra, majd később arról a pusztításról beszél, amely hamarosan bekövetkezik Nahum idejében.

K: A Nahum 1:8-ban hogyan üldözi Isten ellenségeit a sötétségbe?

V: Ninive pusztulása éjszaka következett be. Általánosságban elmondható, hogy Isten ellenségeit mind a lelki, mind a fizikai sötétség éri.

K: A Nahum 1:14-ben, mivel Isten kiirtja a bálványokat, miért voltak még bálványok Pál idején, az 1 Korinthus 10:19–20 szerint?

V: A Nahum 1:14 a niniveiekre utal. Az asszír templomokban lévő bálványok eltűntek, de mint a gyom, sok bálvány bukkant fel más helyeken.

K: A Nahum 1:15-ben hogyan lehetséges, hogy a gonoszok soha többé nem vonulnak át Júda földjén?

V: Bár a babiloniak és a rómaiak később valóban betörtek Júda földjére, ezek a gonosz emberek, az asszírok, soha többé nem fogják zaklatni Júda földjét.

K: A Nahum 2-ben mit tudunk Ninive városáról?

V: Ninive a Tigris folyó keleti partján épült, ott, ahol a Khosr folyó belefolyik. A régészek kiterjedt ásatásokat végeztek a városban. Ninive falai olyan hatalmasak voltak, hogy valaki azt mondta: ha Ninive az első világháború idején Franciaország és Németország között állt volna, túlélte volna mindkét oldal támadásait.

K: A Nahum 2-ben, amikor gonosz és erőszakos embereket látunk, milyen legyen a hozzáállásunk?

V: Ösztönünknek nem a harcnak vagy a félelemnek kell vezérelnie, hanem a szeretetnek irántuk. Jézus az elveszett emberekért halt meg, és nekik is ugyanolyan nagy szükségük van az evangéliumra, mint bárki másnak. De ez a szeretetnek félelemmel kell keverednie, vagyis attól kell tartanunk, hogy Isten bosszúálló igazságszolgáltatása lesújt rájuk, ha nem térnek meg.

K: Miért tanácsolja Isten Nahumon keresztül a niniveieknek a Nahum 2:1-ben olyasmit, ami nem válik javukra?

V: Isten itt iróniát alkalmaz. Az asszírok kényszerítették a meghódított királyokat, hogy imádják az ő isteneiket, és rendkívül magabiztosak voltak a saját erejükben. Az Igaz Isten lényegében azt mondja: „Gyertek csak, tegyétek meg, amit tudtok, mert én utánatok jövök. És mellesleg, sok szerencsét a városfalat védő seregeiteknek, amikor azt egy hatalmas víztömeg összetörni fogja.”

K: A Nahum 2:3-ban hogyan lehettek vörösek a pajzsok?

V: Az asszír katonák kék ruhát viseltek, így a „hatalmas emberei” kifejezés a Nahum 2:1-ben szereplő támadót jelöli. Pajzsaik és ruháik valószínűleg vörösre voltak festve. Évszázadokkal később Xenophon történetíró úgy írta le a perzsa katonákat, hogy skarlátvörös ruhát viseltek (Cyropaedia 6.4.1). A babiloni katonák általában vörös ruhát viseltek, a médek pedig skarlátvöröset. (Később a rómaiak is vöröset viseltek.)

Nem valószínű, hogy a csatában való használat után a vér miatt váltak vörösre. A Septuaginta és a szír fordítás valószínűleg tévesen fordítja ezt úgy, hogy „a lovasok ide-oda rohannak”.

K: A Nah 2:3–8, 3:13–15 versekben mi köze van a kinyílt folyóknak és a palota pusztulásának Ninivéhez?

V: Ninive részben akkor pusztult el, amikor a heves esőzések miatt a Khosr folyó kiáradt, és lerombolta a városfal egy részét.

Nahum 1:8; 2:6,8 Ninive-t árvíz fogja elpusztítani. Diodorus Siculus (kb. Kr. e. 20) leírta, hogy az ostrom harmadik évében heves esőzések miatt a Khosr folyó kiáradt, és áttörte a fal egy részét.

Nahum 1:8 Az asszírokat a sötétségbe üldözik. A Ninive elleni végső támadás éjszaka történt. Sok asszír katona menekült el az éjszaka folyamán.

Nahum 1:9,14 Ninive soha nem épül fel újra. Sok ókori várost újjáépítettek, de Ninivét nem.

Nahum 1:10; 2:13; 3:15 Ninive tűz által fog elpusztulni. A templomot felégették, és a régészek két hüvelyk vastag hamuréteget találtak.

Nahum 1:10; 3:11 A végén a niniveiek részegek lesznek. Diodorus Siculus leírta, hogy az asszír király ételt és bort osztott szét, és azon az éjszakán, miközben a férfiak részegek voltak, megindult a támadás.

Nahum 1:14 Ninive faragott képei és öntött bálványai elpusztulnak. R. Campbell Thompson és R.W. Hutchinson régészek szerint Ishtar istennő szobrának feje hiányzott.

Nahum 2:8 A niniveiek menekülni próbálnak majd. Diodorus szerint a király három fiát és két lányát Paphlagóniába küldte menekülésre. Emellett Ninive bukása után a túlélő asszír sereg nyugat felé, Harranba menekült, mielőtt végül teljesen megsemmisült volna.

Nahum 2:9–10 Fosztogatások és rablások történtek. A Babiloni Krónika szerint „a városból számtalan, megszámlálhatatlan mennyiségű zsákmányt vittek el”.

Nahum 3:3 Sok asszír vesztette életét. Diodorus szerint olyan sokan haltak meg, hogy a folyó jelentős szakaszon vörösre festett.

Nahum 3:12 A külvárosi erődöket könnyedén elfoglalták. A Babiloni Krónika szerint az erődök i. e. 614-ben kezdtek elesni.

Nahum 3:13 A városkaput elpusztítják. Olmstead az Asszíria története című művében azt írja, hogy a fő támadás északnyugatról a Hatamti-kapura irányult.

Nahum 3:14 A niniveiek téglákat és habarcsot készítettek elő a sürgős javításokhoz. A.T. Olmstead szerint a kaputól délre a vizesárok még mindig tele van kő- és vályogtégla-töredékekkel.

Nahum 3:17 A ninivei tisztek megroppannak és menekülnek. A Babiloni Krónika szerint az asszír sereg a király elől menekült.

K: A Nahum 2:8–9-ben hogyan lehetett, hogy „végtelen volt a kincs” az ezüstből és az aranyból?

V: Ez egy túlzás, amely a hatalmas mennyiségeket jelzi. Például az asszírok évente 12 000 lovat és 2 000 szarvasmarhát kaptak csupán egy néptől, a nairiaktól.

K: A Nah 2:10-ben hogyan fog megolvadni az asszírok szíve?

V: Miközben egészen a közelmúltig hadseregükben, védelmi rendszerükben és gazdagságukban bíztak, hirtelen eltűnt a biztonságérzetük, és hamarosan családjaik és életük is odavész. Tudták, hogy ugyanannyi irgalomra számíthatnak, amennyit ők mutattak mások iránt – jajj!

K: Miért szól a Nah 2:11–13 az oroszlánokról?

V: Szinte minden birodalomnak van egy szimbóluma, amellyel azonosítja magát, és az asszírok oroszlánoknak tartották magukat. Az asszír királyok szívesen vadásztak a közel-keleti oroszlánokra, amelyeket gyakran ábrázoltak az asszír művészetben.

K: A Nah 2:11–12-ben: mindig helytelen-e az erőszak? Mi a helyzet a rendőrökkel, vagy az önvédelemmel?

V: Nem. A rendőrök akkor alkalmazzák az erőszakot, amikor szükséges. A második világháború előtti idők óta minden egyes amerikai elnök elrendelt valamilyen katonai akciót. A Bibliában Barak, Gedeon, Jósafát és mások hadseregeket vezettek csatába anélkül, hogy Isten megfeddte volna őket. Ahogy a jól ismert mondás tartja: „Éjszaka nyugodtan alszunk, mert kemény férfiak állnak készenlétben, hogy erőszakot alkalmazzanak azok ellen, akik ártani akarnak nekünk.”

K: A Nahum 3:1-ben milyen értelemben volt Ninive „vérrel átitatott város”?

V: Az ókorban az asszírokat a mai nácikhoz lehetett hasonlítani kínzási módszereik, kegyetlenségük és hadászati taktikájuk miatt. Birodalmukat elnyomásra építették, és folyamatosan levertek lázadásokat. Ezzel szemben a Perzsa Birodalom bizonyos mértékű toleranciát tanúsított alattvalói iránt, és a Perzsa Birodalomban alig voltak lázadások (a görög városok és az egyiptomiak kivételével).

Ami azt illeti, hogy az asszírok valóban ennyire kegyetlenek voltak-e, hagyjuk, hogy II. Asurnasirpal király (Kr. e. 883–859) saját „védelmében” szólaljon meg.

„Lemészároltam őket; vérükkel vörösre festettem a hegyet, mintha gyapjú lenne… Levágtam harcosaik fejét, és oszlopot állítottam belőlük városukkal szemben; fiatal férfijaikat és leányaikat tűzbe vetettem. … Elpusztítottam, leromboltam, felégettem. Foglyul ejtettem a harcosokat, és karókra szúrtam őket városaik előtt. … megnyúztam a lázadó nemeseket, és a bőrüket a holttestek halmára terítettem… a foglyok közül sokakat tűzbe vetettem. Sokakat élve ejtettem fogságba; egyeseknek a csuklójukig levágtam a kezüket, másoknak levágtam az orrukat, a fülükét és az ujjaikat; sok katonának kiszúrtam a szemét.” (Forrás: TimeFrame 1500–600 BC (Time-Life Books) és The Bible Knowledge Commentary: Old Testament, 1494. o.) Más asszír vezetők is hasonló dicsőítésekkel büszkélkedtek, de valószínűleg nem kell tovább mennünk.

K: A Nahum 3:5-ben, mivel Isten tiszta, miért engedi meg itt a meztelenséget?

V: Isten szimbolikusan beszél arról, hogy Ninive városát megfosztja ruháitól, és szégyenét nyilvánosságra hozza.

K: A Nah 3:8-ban és az Ezék 30:15-ben hol volt Thébai (héberül „No”)?

V: „No Amon” Théba másik neve volt, amely Egyiptom egyik fővárosa volt. Az egyiptomiak „A Városnak” is nevezték. Az egyiptomi szó a falura „niwt” volt, amit a héber emberek „No”-ra változtattak. A teljes héber név, No-Amon, Amon városát/falvát jelentette. A város Put és Lubim segítségére számított, de segítség nem érkezett. Nahum úgy beszél No-ról, mintha az már elpusztult volna, és Théba valóban elpusztult Kr. e. 663-ban. Théba városát Kr. e. 654-ben újjáépítették.

K: Miért hasonlították a Nahum 3:13-ban az embereket nőkhöz?

V: Az akkori csatákban nagy fizikai erőre volt szükség, és a nőket gyakran gyengébb harcosoknak tartották.

K: A Nahum 3:16-ban hogyan szaporította Asszíria a kereskedőket?

V: Számos kereskedője volt, akik az Asszíria által a meghódított alattvalóktól folyamatosan kapott adóbevételekből vásárolhattak árukat. Például az asszírok évente 12 000 lovat és 2 000 szarvasmarhát kaptak csupán egy néptől, a nairiaktól.

K: A Nah 3:16-ban volt-e valami baj azzal, hogy Ninive megsokasította kereskedőit?

V: Általában a kereskedők nem jelentenek problémát, de Ninive esetében ez helytelen volt. A kereskedők ugyanis a leigázott alattvalóiktól beszedett túlzott adókkal kereskedtek. Példaként lásd az előző kérdést.

K: A Nah 3:18-ban hogyan szundítottak az asszír pásztorok?

V: Ez a költői kifejezés lenyűgöző. Asszíria hegyvidéki területe kiváló juhlegelő volt. Kétségtelen, hogy a múlt generációiban sok asszír volt pásztor, még mielőtt az asszír férfiak többsége harcos lett volna. A pásztorok abban az értelemben szundítottak, hogy már nem igazán érdekelték őket a juhok terelése. Továbbá, ahogyan egy alvó pásztor nem vigyáz a juhokra, úgy senki sem vigyáz Asszíriára, hogy megvédje a város pusztulásától.

K: Miért beszél Isten a Nah 3:19-ben az asszírok kegyetlenségéről, hiszen a legtöbb hódító kegyetlen volt?

V: Az asszírok különösen kegyetlenek voltak. Megmaradtak olyan asszír szobrok, amelyeken láncra vert rabszolgák szemét madarak csipkedik ki. Elég eltérő elképzeléseik voltak arról, mi számít jó művészetnek. Az asszírok büszkén írtak arról, hogy megcsonkítottak, megnyúztak és élve elégettek embereket. III. Salmanassar fejekből épített piramist. Összességében Aszurbanipal uralkodása (Kr. e. 669–626) az egyik legkegyetlenebb volt. Aszurbanipal többek között egy fogságba ejtett király állkapcsába kutyaláncot fűzött, és kutyakennelben kényszerítette élni. A leigázott népek túlzott adót fizettek azért a kiváltságért, hogy életben maradhassanak. Valami furcsa okból az asszíroknak sok lázadásuk volt. Azt hiszem, azt is mondhatnánk, hogy végül Isten is undorítónak találta őket.

K: A Nahum 3:19-ben mi a különbség a gonoszság és a kegyetlenség között?

V: A különbség abban rejlik, hogy milyen súlyos volt az, amit valakivel tettek. Úgy is tekinthetünk rájuk, mint ugyanazon dolog különböző fokozataira.

K: A Nah 3:19-ben milyen különböző típusai vannak a gonoszságnak vagy a kegyetlenségnek?

V: Legalább négyféle van.

Véletlen: vagy az illető nem tudta, vagy gondatlanul nem próbált meg megtudni. Egy anya kiment a kis kislányával az előkertjében lévő postaládájához egy forgalmas utcán. A kislánya megkérdezte, átmehet-e már az utcán. Az anya a leveleket nézegette, fel sem pillantva, és gondolkodás nélkül azt mondta: „Persze.” A kislány kilépett az útra, elütötték és meghalt. A levelek nem voltak olyan fontosak az anyának; egyszerűen nem gondolkodott.

Elkerülhetetlen eszköz a cél elérése érdekében: az illető nem akart kegyetlen lenni, de elkerülhetetlen volt (és a szemében megérte), hogy elérje, amit akart. Olvastam, hogy Japánban sok prostituált nagy plüssállatokkal látogat el a sintó templomokba. Ajándékot akarnak hagyni az abortusz által elvesztett babájuknak, azzal az indokkal, hogy a túlvilágon a baba talán valahogy örömét leli majd a plüssállattal való játékban. Talán ez az ő módszerük arra, hogy kevésbé érezzék magukat bűnösnek. Amikor az, amit jó célnak tartasz, olyan eszközt igényel, amely meggyalázza Istent, akkor nem szabad azt a célt követned, vagy legalábbis nem azon az úton.

Közöny: Tudatában voltak annak, hogy milyen kárt okoznak a másiknak, de nem törődtek az emberekkel. Sok férjet és feleséget választottak el véglegesen egymástól a déli rabszolgatartók. A rabszolgatartók nem akartak gonoszak lenni; de nem is akartak kedvesek lenni. Egyszerűen nem érdekelt őket.

Gonosz öröm: Örömüket lelték abban, hogy kárt okoztak a másiknak. Volt egy népcsoport, amely levágta a legyőzött férfiak fejét, megerőszakolta vagy feleségül vette a feleségeiket, de a nőket arra kényszerítette, hogy a meggyilkolt férjük fejét a nyakuk köré akasszák. Ezt a törzset „ausztráliai briteknek” nevezték. Lásd: https://trove.nla.gov.au/newspaper/article/274364805, https://files02.sl.nsw.gov.au/fotoweb/pdf/6760/67609290.pdf, valamint https://researchers-admin.westernsydney.edu.au/ws/portalfiles/portal/94779651/uws_2495.pdf.

K: Nah 3:19 szerint, ebben a hideg, kegyetlen világban mit tehetünk azért, hogy a jóság és a kegyelem fényei legyünk?

V: Először is, ne legyünk részesei a problémának, sem közvetlenül, sem anyagilag. Másodszor, emeljük fel a hangunkat, és mondjuk ki, hogy ez helytelen. Harmadszor, segítsünk az áldozatoknak, miután bajba kerültek. Negyedszer, védjük meg az elnyomottakat, és segítsünk megakadályozni, hogy az embereket áldozattá tegyék, vagy hogy még nagyobb áldozattá váljanak.

K: A Nah 3:19-ben: mit kell tennünk, ha látjuk, hogy valaki gonosz dolgokat mond vagy tesz másokkal?

V: Először is imádkozz Istenhez a helyzet miatt, és kérdezd meg, mit szeretne Isten, hogy tegyél.

Ha verbális gonoszságról van szó, kiállhatsz az illető mellett. Néha a humor lehet a jó megoldás, máskor pedig a határozott feddés.

Ha meg tudod akadályozni a fizikai erőszakot, akkor tedd meg. Olvastam egy profi futballistáról, aki rátalált egy férfire, aki kint megerőszakolt egy eszméletlen nőt. Azonnal és erőszakosan megállította a férfit.

Vannak olyan helyzetek, amikor nem tudod megakadályozni, de akkor is megpróbálhatod meggyőzni a támadót, vagy értesítheted a rendőrséget vagy valaki mást.

Néha utólag is tehetsz dolgokat annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő újra, például nyilvánosságra hozhatod az interneten, vagy beleegyezhetsz abba, hogy tanúskodj a bíróságon.

Minden esetben megvigasztalhatod vagy anyagi segítséget nyújthatsz az áldozatnak.

K: A Nahum könyv esetében, mivel nem tudjuk, ki volt Nahum, és azt sem, hogy pontosan mikor íródott a könyv, miért szerepel a Bibliánkban?

V: Többek között azért, mert Jézus hitelesítette az egész Ószövetséget. Kétség nélkül elfogadta a palesztinai zsidók Ószövetségét, amint azt a Máté 5:17; 7:12; 11:13; 22:40; Lukács 16:16,29,31; 18:31; 24:27 mutatja.

A korai egyház Nahumot is szentírásként fogadta el. Az írók kilétéről lásd a következő kérdést.

K: A Nahum-könyvben melyek azok a legkorábbi kéziratok, amelyek ma is fennmaradtak?

A: Holt-tengeri tekercsek: (kb. i. e. 1.) A Holt-tengeri tekercsek között található egy példány a Nahum könyvéből, amelynek jelölése 4Q82 (=4QXIIg). Emellett létezik egy, a Nahum könyvéhez fűzött kommentár is, amelynek jelölése 4Q169 (=4QpNah), és amely az i. e. 1. század végéről származik.

A Holt-tengeri tekercsek 4Q82-es kódexe a Nahum-könyv 1:7–9; 2:9–11; 3:1–3,17 verseit tartalmazza.

A 4Q169 (=4QpNah) számú kommentár a 1:3,4,5–6; 2:11–3:12 verseket tartalmazza.

Nahal Hever egy En Gedi közelében található barlang, amelyben a Tizenkét próféta görög nyelvű töredéke (8 Hev XIIgr) található. Feltételezések szerint Kr. e. 50 és Kr. u. 50 között íródott. A Róma elleni Bar Kokhba-felkelés idején rejtették el. Ez a Septuaginta Júdeában készült átdolgozása, és szinte teljesen megegyezik a maszorétikus szöveggel. Nahum 1:13–14; 2:5–10,13; 3:3,16–17 verseket tartalmaz.

A Wadi Murabba’at-tekercs (MurXII) i. sz. 132 körülről származik. Tartalmazza Nahum 1:1–14; 2:1–14; 3:1–19 verseket. A Wadi Murabba’at-tekercs tartalmaz néhány, Bar Kokhba által i. sz. 132-ben írt szöveget is.

Összességében a Wadi Murabba’at-tekercs Nahum teljes szövegét tartalmazza, míg a Holt-tengeri tekercsek és a Nahal Hever-tekercs Nahum 47 verséből a következő 33-at őrzi meg (70,2%): 1:2,3,4,5–6,7–9,13–14; 2:5–10,11–13; 3:1–12,16–17. További részletekért lásd: A Holt-tengeri tekercsek jelentése.

A keresztény Biblia-kéziratok, amelyek körülbelül i. sz. 350-ből származnak, tartalmazzák az Ószövetséget, beleértve Nahumot is. Ezek közül kettő a Vaticanus (i. sz. 325–350) és az Alexandrinus (i. sz. 450 körül), amelyekben a tizenkét kisebb próféta könyveit Ézsaiás előtt helyezték el. Nahum teljes formában szerepel mind a Vaticanusban, mind az Alexandrinusban.

A Sinaiticus (Kr. u. 340–350) is tartalmazza Nahum könyvének teljes szövegét. Ugyanazon az oldalon kezdődik, ahol Jónás véget ér, és ugyanazon az oldalon végződik, ahol Habakuk kezdődik.

K: Mely korai írók hivatkoztak Nahumra?

V: A niceai zsinat előtti írók közül a következők hivatkoztak Nahum versére vagy utaltak rá:

Melito of Sardis (170–177/180) (burkoltan) említi az „Ószövetséget”, és felsorolja a könyveket. Nem sorolja fel a tizenkét kisebb prófétát külön-külön, hanem „A Tizenkettőnek” nevezi őket. 4. töredék a Book of Extracts 8. kötetéből, 759. oldal

Alexandriai Kelemen (193–202) „Jeremiás és Ambakum [Habakuk] még Zedekia idején is prófétáltak. Uralkodásának ötödik évében Ezékiel prófétált Babilonban; utána Nahum, majd Dániel. Utána pedig Haggai és Zakariás prófétáltak I. Dáriusz idején két éven át; majd az angyal a tizenkettő között.” Stromata, 1. könyv, 21. fejezet, 328. oldal

Tertullianus (Kr. u. 207/208) „Mert Ő volt az, aki a prófétákban szólt – az Ige, a Teremtő Fia. „Jelen vagyok, amíg eljön az óra, a hegyeken, mint aki a béke örömhírét hozza, mint aki a jó hírt hirdeti.” Így írja Nahum, a tizenkettő (kis próféta) egyike: „Mert íme, a hegyen láthatók annak gyors léptei, aki a béke örömhírét hozza.” Öt könyv Marcion ellen, 4. könyv, 13. fejezet, 364. oldal

Origenész (225–254) „Így van megírva a prófétában: »Az ítéletben nem büntet kétszer ugyanazért«” (Nahum 1:9) Ézsaiás-kommentár, 1. homília, 2.4. fejezet, 28. o.

Karthágói Ciprián (kb. 246–258) Nahum 1:5–7-ből idéz „Nahum” név alatt a 12. értekezésben, a harmadik könyv 20. fejezetében, 541. oldal.

Nikaia után

Alexandriai Athanasius (367) (Ebből következik, mivel megemlíti a tizenkét prófétát) „Az Ószövetségből tehát huszonkét könyv van; … majd a próféták, akik közül a tizenkettőt egyetlen könyvnek számítják….” Athanasius 39. húsvéti levele, 4. fejezet, 552. o.

Kappadókiai Bazil (357–378/379) utal Nahum 1:9-re. 188. levél, 3. fejezet, 225. oldal

Jeruzsálemi Cirill (kb. 349–386) a 17. előadás 12. fejezetében, 127. oldalon a Nahum 2:1-et idézi szentírásként

Ambrus, Milánó püspöke (370–390)

Nazianzi Gergely (330–391)

Didymus, a vak (398) Nahum 3:10-et idézi, mint „Nahum, a tizenkét próféta közül a hetedik” művéből. Kommentár Zakariás 11-hez, 257. o.

Jeromos (373–420) az Ószövetség könyveit tárgyalja. Kifejezetten kitér a Teremtés könyvére, a Kivonulás könyvére, a Levitikusra, a Számok könyvére, a Deuteronómiumra, a Pentateuchra, a Jób könyvére, Jézusra, Nave [Józsué] fiára, a Bírók könyvére, a Rút könyvére, a Sámuel könyvére, a Királyok könyveire (2 könyv), a tizenkét prófétára, Hóseásra, Jóelre, Ámósra, Obádiásra, Jónásra, Mika, Nahum, Habakuk, Zefánia, Haggai, Zakariás, Malakiás, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Eszter, Ezsdrás, Nehémiás. 53. levél, 7–8. fejezet, 99–101. o.

Hippói Szent Ágoston (388–430) megemlíti Obádiást, Nahumot és Habakukot az Isten városa című művében, 17. könyv, 31. fejezet, 377. oldal

A félpelagiánus János Cassianus (419–430)

Az eretnekek és a hamis könyvek között

A pelagiánus eretnek, Mopsuesztiai Theodor (392–423/429) teljes kommentárt írt Nahum könyvéhez.

K: A Nahum könyvében milyen fordítási eltérések vannak a héber és a görög Septuaginta között?

V: Az 1. fejezetre összpontosítva az első változat a maszorétikus szöveg, a második a Septuaginta, hacsak másképp nem jelezzük.

Nah 1:2 „Jehova bosszút áll, és Jehova haragja birtokosa” vs. „az Úr haraggal áll bosszút”

Nah 1:2 „megtartja [a haragját]” vs. „elvágja”

Nah 1:3 „nem menti fel a bűnöst” vs. „senkit sem tart ártatlannak”

Nah 1:4 „megfedd a tengert” vs. „megfenyegeti a tengert”

Nah 1:4 „kiszárad” kontra „teljesen kimerül”

Nah 1:5 „a hegyek megrendülnek” vs. „a hegyek elolvadnak”

Nah 1:7 „bízzanak benne” vs. „tiszteljék őt”

Nah 1:8 „ellenségei” vs. „felkelnek ellene és ellenségei ellen”

Nah 1:10 „Mert ahogy a tövisek összefonódnak, és ahogy részegeik részegek, úgy fognak elpusztulni, mint a teljesen kiszáradt szalma” vs. „Mert [az ellenség] alapjaig lesz felfedve, és elpusztul, mint a csavart tiszafa, és mint a teljesen kiszáradt tarló.”

Nah 1:11 „hiábavalóságot tanácsolnak” vs. „ellene irányuló gonosz dolgokat tanácsolnak.”

Nah 1:12 „Bár biztonságban vannak, és olyan sokan vannak, mégis ki lesznek irtva, és eltűnnek.” vs. „aki sok víz felett uralkodik, így lesznek elűzve, és a híred többé nem hallatszik.”

Nah 1:14 „Kivágom a faragott és az öntött bálványokat az isteneitek házából; sírhelyet jelölök ki nektek, mert megvetettek.” szemben azzal, hogy „Teljesen elpusztítom a faragott bálványokat az istened házából, és az öntött bálványokat is; sírhelyet készítek neked, mert gyorsak.”

Nah 1:15 „Mert a semmirekellő nem fog tovább járni köztetek; teljesen kiirtatik.” vs. „Mert többé nem fognak átmenni rajtad a pusztulásuk felé. Vége van vele, eltávolították; aki megszabadult a nyomorúságtól, lihegve jött fel a jelenlétükbe.”

Nah 2:3 „a ciprusfák megrázkódnak/remegnek” (Masorétikus szöveg, Green szó szerinti fordítása) vagy „a ciprusfák lándzsáit lengetik” (Masorétikus szöveg, BSB) vs. „a lovasok ide-oda rohannak” (Septuaginta) vs. „a kocsisok megdöbbennek” (Vulgata)

Nah 2:10 „minden arc elsápad” (BSB) vs. „sötétséget gyűjtenek” (Septuaginta, Targum, Vulgata)

Nah 3:8 A 4QpNah a „várfal” szóhoz hozzáadta a nőnemű névmás-képzőt (-h). A „A Holt-tengeri tekercsek és az Ószövetség modern fordításai” című könyv 136. oldalán az áll, hogy ezt valószínűleg azért tették hozzá, hogy a mondat olvasása gördülékenyebb legyen.

Nah 3:8 „[No [Théba] városa]” szemben a „népes Alexandriával” (Targum, Vulgata)

Nah 3:9 „a te segítőid voltak” vs. „az ő segítői voltak” (Septuaginta)

Irodalomjegyzék ehhez a kérdéshez: a héber fordítás Jay P. Green Literal Translation című művéből származik, a Septuaginta-fordítás pedig Sir Lancelot C.L. Brenton The Septuagint: Greek and English című fordításából. Használtuk továbbá az Expositor’s Bible Commentary-t, a BSB-t, valamint a NASB, NIV, NKJV és NRSV Bibliák lábjegyzeteit is.

Ha másképp nem jelezzük, a Szentírási idézetek a The Holy Bible, Berean Standard Bible (BSB) című kiadásból származnak, amely közkincsnek minősül: https://berean.bible